Írok asztalomnál ülve, mint azt régebb
Valamelyik Bolyai tehette;
Írok, de gondolatim nem gyertyafénynél
És nem is újságpapírra vetve.
Elmélkedem. De eredménye csupán
Néhány gyerekes ötlet, gondolat.
Elmélkedem: mi kell ahhoz, hogy később
Iskolát nevezzenek el rólad?
Lángelme és tanulás? Ez az ami
Miatt az embert sosem felejtik?
Elszántság s szorgalom… Ezek csak szavak
Vagy mögöttük tényleg a valóság rejlik?
Tentamen, Appendix, művek, melyekről
Már nem sokat tud a mai ember,
Kettőnek viszont ez jelentett mindent:
Életük fő művét és a sikert.
Alkotok… Próbálok alkotni. Valami…
Újat. De én már nem a semmiből.
Emléket állítani a múltnak, de én
Sem várok segítséget senkitől.
Írok. Nem latinul, s még csak nem is törvényt.
Nem új nézetet vagy elméletet.
Írok, s remélem, hogy a befejezett mű
A Bolyai névhez méltó lehet…
- december 10.
